Az utóbbi években egyre jobban terjed a barefoot shoes, avagy a mezítlábas cipő termékkategória. Nem csupán szabadidős tevékenységek vagy túrázás során, de utcai viseletként is egyre kedveltebbek felnőttek és gyerekek körében egyaránt. Az is az irányzat terjedésére utal, hogy egyre több és több tag lép be a mezítlábas cipőkkel foglalkozó Facebook csoportokba. A kérdés, amit jogosan feltehetünk, hogy ez vajon csak egy újabb divathullám, ami időszakos népszerűségnek örvend (ahogy az a bizonyos gördülő cipőknél is történt) vagy ezúttal tényleg többről van szó?
Lábunk egy 26 csontból, 33 ízületből, valamint 29 izomból álló, hihetetlenül komplex testrész. Ez a rendszer a testünket támogatja, egyensúlyunkat biztosítja, valamint lehetővé teszi számunkra az egyenes állás, a sétálás, a futás és az ugrás képességét. Ha ezt a tökéletes rendszert fenn szeretnénk tartani, nem mindegy, milyen cipőt hordunk. Lábunk egészségére a legnagyobb hatása annak lesz, hogy a nap 24 órájában hogyan bánunk vele, tehát milyen feltételeket biztosítunk számára. Természetesen ennél a kérdésnél - mint minden egészséggel foglalkozó témánál - ugyanúgy fontos az ideális testsúly, a helyes táplálkozás, a megfelelő minőségű és mennyiségű napi mozgás, sőt a jó mentálhigiéné megemlítése is, mint befolyásoló tényező. Mégis, este az egész nap viselt lábbelik hatása fog érződni a leginkább, pláne évek, évtizedek elmúltával, így most ezen van a fő hangsúly.
A cipő fő feladata a láb védelme. A legjobb az lenne, ha természetesen, tehát teljesen mezítláb élhetnénk, ahogy az állatok is teszik, viszont ez több szempontból is problémát jelentene. A környezeti viszontagságokat hasznos kivédenünk, ha már megvan rá a technológiánk. A gyalogút (beton, aszfalt stb.) keménysége és szélsőséges hőmérséklete nem tenne jót lábunknak, továbbá higiéniai szempontból is megkérdőjelezhető lenne egy nagyvárosban mezítláb járkálnunk. Mindezek alapján tehát elmondható, hogy egy jó cipő segít alkalmazkodni a hőmérséklethez (melegben vékony, légáteresztő, hidegben vastagabb, akár bélelt). A kemény talajt egy vékony, rugalmas, az ütődést bizonyos mértékben elnyelő talppal tudjuk ellensúlyozni. Ám az is fontos, hogy ennek érdekében nem szabad olyan döntéseket hozni, ami beleszól lábunk komplex rendszerébe, tehát módosítja anatómiánkat. A következő kérdés tehát, ami felmerül, milyen szempontoknak feleljen meg cipőnk azután, hogy a védelmi funkciókat kipipáltuk. Nézzük szépen sorjában…
Először is legyen az orrész tágas. Ha a cipő formája összenyomja lábujjainkat, hosszútávon azok eldeformálódnak. Már csak maga ez a deformitás is meglepően sok problémát okoz. Ez az egyik legfőbb eredete a hallux valgus-nak, másnéven bütyöknek. Ezen felül a nagylábujj túlzott addukciója több mint 20%-kal is csökkentheti a laterális talpi artéria véráramlását1, ami több kárt is előidézhet, többek között a talpi fascia degenerációját. Ráadásul egy adott testrész vérellátásának romlása a gyógyulási folyamatok lassulásához is vezet. Kutatásokkal is alátámasztották, hogy a bütyök, a talpi bőnye gyulladása, a sarkantyú és egyéb elváltozások kialakulásáért legtöbb esetben a lábujjakat összenyomó cipő a felelős.2 Szintén a tág orrész mellett szólva, minél jobban el tud terülni a talp, annál nagyobb felületen érintkezik a talajjal, így annál nagyobb a stabilitás, ezzel is segítve az egyensúlyi helyzetet. Fordítva, ha a láb a lábujjakkal együtt össze van nyomva, csökken az érintkezési felület a talajjal. Ez sok szempontból fontos, akár a hétköznapokban, akár a sportokban, akár időseknél az egyre romló egyensúly és az egyre veszélyesebb esés tükrében nézve.3
Másodszor egy cipő talpa legyen teljesen lapos. Minél nagyobb mértékben van megemelve a sarok, annál nagyobb mértékben tolja előrébb súlypontunkat, ezáltal jobban megterhelve lábunk elülső felét. Ezzel egyenes arányban, minél nagyobb a sarokemelés, annál nagyobb mértékben rövidülnek a vádli izmai, az Achilles-ín. Sőt, annál nagyobb mértékben módosítja a természetes tartását, statikáját egész testünknek.4 Ennek a kibillent statikának szintén számos káros hatása van a teljes izom- és csontrendszerre. Kiemelném, hogy a sarokrész eltávolításán túl fontos, hogy a cipő orra is minél közelebb essen a vízszinteshez. Igen, jól olvastad, sokaknak ez meglepően hangozhat, viszont ha megnézel egy átlagos futócipőt, egyértelműen látszik, hogy a cipő teteje erőteljesen felfelé kunkorodik. Így konkrétan a lábujjak már nem is érik a talajt a cipővel, ezáltal még inkább csökken a futófelület, valamint billen a természetes egyensúly. Ezeket a hatásokat még sokáig lehetne sajnos sorolni. A lényeg tehát: egy cipő legyen teljesen lapos - ezt sok helyen a „zero drop” kifejezéssel emelik ki.
Harmadszorra pedig a lábbeli legyen rugalmas, hajlékony - a talpa is! Ha egy cipő merev - vagy párnázott -, nem hagy teret a lábizmaink mozgásának. Ha a lábizmaink nem mozognak eleget, nem használjuk őket, egyre jobban elrenyhülnek. A gyenge izomzat nem tud stabilan tartani, így a boltozatok is megereszkednek (ismerős a lúdtalp nevű népbetegség…?), valamint a bokánk is gyengül, instabilabb lesz.
Végül a negyedik szempont, hogy minél könnyebb, annál jobb! Egy nehéz cipő súlyával feleslegesen terheljük testünket.
A fentebb írtak tekintetében egyértelműen mondhatjuk, hogy a mezítlábas cipő nem csak egy új divat, ez a lábbelik forradalma, ahol végre tényleg lábunk egészsége az elsődleges szempont. Ha te is úgy döntenél, hogy lépsz egyet az egészségesebb test felé, ne halogasd tovább. Minél kisebb károk jöttek egyelőre létre, annál könnyebb a váltás, valamint esélyesebb a jövőbeni problémák megelőzése. Mindenképpen fontos tudni, hogy az új lábbelit fokozatosan, lehetőleg 10 hét alatt lenne szabad bevezetni, hogy legyen ideje visszaszokni a lábnak a saját, természetes állapotához (a gyengébb, merevebb izmok, átrendeződött ízületek miatt, különben amíg visszaerősödik a láb, átmeneti fájdalmak, izomlázak léphetnek fel). Fontos azt is megjegyeznem, hogy mindeközben érdemes a test többi részén is dolgozni (pl. csípő-medence-törzs). Így a legjobb - főleg már meglévő probléma esetében - ha gyógytornász bevonásával visszük végig a cipőváltást. Sok sikert a cipőkereséshez és váltáshoz, egészséges lábakat kívánok!
A cikkben szereplő minden kép a szerző tulajdona.
Irodalomjegyzék:
1. https://jfootankleres.biomedcentral.com/articles/10.1186/s13047-019-0361-y#Abs1
2. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/31714797/
3. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4647201/
4. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0966636217309396?via%3Dihub
5. https://www.jospt.org/doi/pdf/10.2519/jospt.1995.21.2.94
Szerző:
Sziklai Csaba, masszőr, masszázs oktató, a Masszőr kézikönyv és a Massage handbook szerzője
www.sziklaimasszazs.hu, www.masszorkezikonyv.hu