Az egyéni vállalkozóvá válásról egyszerűen és érthetően

Legutóbbi írásomban a sikeres (masszőr, gyógytornász) vállalkozóvá válás előkérdéseivel foglalkoztam. Ezek közül leginkább a vállalkozásalapítás nehézségeit, adminisztratív terheit csökkentő elektronikus ügyintézés lehetőségére hívtam fel a figyelmet, amelynek alapját az integrált ügyintézési felülethez való hozzáférés, vagyis a saját ügyfélkapu megnyitása jelenti.

Amíg az ügyfélkapu létrehozása, bővülő funkcióinak egyre szélesebb körű alkalmazása a magánszemélyek számára „csak” a mindennapi ügyintézést megkönnyítő lehetőség, addig a vállalkozások számára ez versenyképességet javító tényező és egyben jogszabály által előírt kötelezettség is. Mind az egyéni, mind pedig a társas vállalkozásoknak rendelkezniük kell online ügyintézési felülettel, amelynek alkalmazását a hivatalos ügyintézés és kapcsolattartás során napjainkban már a közigazgatás szereplői is sokkal inkább preferálják, mint a megszokott, hagyományos formákat.

Mindezekre tekintettel, az ügyfélkapu megnyitását a vállalkozóvá válás nulladik lépésének is tekinthetjük, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének online bejelentése követ. Mielőtt azonban erről részletesebben írnék, érdemes néhány lényeges kérdést tisztázni. Ilyen például: Mit jelent pontosan az egyéni vállalkozóvá válás, illetve milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár ez a státusz?

Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 2. § (1) bekezdése szerint „Magyarország területén természetes személy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti letelepedés keretében üzletszerű - rendszeresen, nyereség- és vagyonszerzés céljából, saját gazdasági kockázatvállalás mellett folytatott - gazdasági tevékenységet egyéni vállalkozóként végezhet.”

Az egyéni vállalkozói státusz alapja tehát a vállalkozó saját nevében és kockázatára, nyereség- és vagyonszerzés céljából folytatott, üzletszerű gazdasági tevékenysége, amelynek rendszeresnek kell lennie. A vállalkozási tevékenységben rejlő kockázat miatt, mindenképpen javasolt előzetes számításokat végezni a tervezett árképzésre, a várható vendégszámra és költségekre vonatkozóan, hiszen az egyéni vállalkozó korlátlanul, vagyis akár teljes magánvagyonával is felel a tevékenységéből eredő kötelezettségekért.

Egy egyéni vállalkozó többféle tevékenységet folytathat, illetőleg azokat több telephelyen, fióktelephelyen végezheti, ezért a tevékenységek száma vagy a működési terület nem teszi feltétlenül szükségessé társas vállalkozás alapítását. Az egyéni vállalkozói és a társas vállalkozási formák közötti választás jellemzően egyéb szempontok (pl.: létszám, adózási szabályok stb.) figyelembe vételével történik.

Lényeges kérdés még, hogy: Ki lehet egyéni vállalkozó?

Az Evectv. 3. §-a szerint egyéni vállalkozó lehet:

• minden magyar és más uniós ország állampolgárságával, valamint - az Európai Gazdasági Térségről (EGT) szóló megállapodás alapján - izlandi, lichtensteini, norvég, vagy svájci állampolgársággal rendelkező magánszemély;
• az előző pontban nem említett olyan magánszemély, aki Magyarország területén hatósági engedéllyel jogszerűen tartózkodik;
• az a harmadik országbeli állampolgár, vagy hontalan, aki keresőtevékenység, valamint tanulmányok folytatása érdekében, továbbá családegyesítés vagy humanitárius szempont alapján kiadott tartózkodási engedéllyel rendelkezik Magyarországon.

Tevékenységükre tekintettel nem tartoznak az Evectv. hatálya alá, így nem lehetnek egyéni vállalkozók egyes hivatások képviselői (többek között: ügyvédek, állatorvosok, közjegyzők vagy önálló bírósági végrehajtók stb.). Ezen kívül egyéb lényeges kizáró okokat (például: kiskorúság, cselekvőképességet érintő gondnokság, gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja) is említ a törvény.

Az egyéni vállalkozók naprakész nyilvántartását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezeti. A nyilvántartásban szereplő adatok a NAV által üzemeltetett elektronikus felületen keresztül lekérdezhetők az adószám első 8 számjegyének, vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartási számának segítségével.

A hatósági engedélyhez nem kötött tevékenység megkezdésének - és megszűntetésének - bejelentésére a NAV bármely ügyfélszolgálatán személyesen (vagy meghatalmazott útján), valamint a Webes Ügysegéd felületén keresztül elektronikus úton kerülhet sor. Előbbi esetben a NAV honlapján előzetes időpont foglalásra van lehetőség, míg utóbbi Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) általi azonosítást követően vehető igénybe.

FONTOS! Postai, papír alapú, vagy telefonos ügyintézésre már a törvény nem ad lehetőséget. A tevékenység szünetelésének bejelentése és a változás-bejelentés pedig már kizárólag elektronikus úton történhet.

Az egyéni vállalkozó az erre rendszeresített, megfelelően kitöltött űrlap (elektronikus bejelentés) benyújtását követően, a nyilvántartásba vétel napján kezdheti meg tevékenységét. Az űrlapon közölt adatok alapján - ezzel egyidejűleg - megtörténik a nyilvántartásba vétel, és a NAV megállapítja az adószámot, illetőleg beszerzi a statisztikai számjelet is.

Az elektronikus bejelentés magában foglalja többek között a bejelentő személyes adatait, lakcímét vagy szálláshelyét, állampolgárságát, a főtevékenységet és az egyéb tevékenységeket, a székhelyet, telephelyet, fióktelephelyet. Mindezeken kívül tartalmazza az adóhatósághoz történő bejelentkezéshez szükséges nyilatkozatokat és az illetékes gazdasági kamarához címzett nyilvántartásba vételi kérelmet is.

Az egyéni vállalkozói tevékenységgel összefüggő bejelentések ingyenesek (díj- és illetékmentesek). Az Evectv. korábbi, papír alapú vállalkozói igazolványra vonatkozó rendelkezései mára már hatályukat vesztették, ezért ilyen hatósági igazolvány kiállítására nem kerül sor, ahhoz joghatások nem fűződnek. Lehetősége van ugyanakkor a vállalkozónak arra, hogy az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában kezelt adatairól a Webes Ügysegéd felületén keresztül hatósági bizonyítványt igényeljen.

Az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásával, valamint a jogviszonnyal összefüggő egyéb kérdésekkel kapcsolatban felvilágosítás kérhető a NAV 1819-es Infóvonalán, vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain.

Szerző:
Pohlmüllner Tamás, Igazgatásszervező, gyógy- és sportmasszőr