Köpölyözés, mint reflexterápia: mechanizmusai, hatásai és használata

A köpölyözés, amely más néven vákuumterápiaként is ismert, egy manuális gyógyászati eljárás, ugyanakkor a komplementáris (korábban alternatív) gyógyászat közkedvelt kezelési módszere is. Gyökerei a régmúltba nyúlnak vissza. A kezelés lényege vákuum kialakítása harangok felhelyezésével a testre. A keletkező vákuum reakciók egész sorát váltja ki.

Hogyan működik a köpölyözés?

A kezelés során a bőrre harangot helyeznek fel, amelyben vákuumot hoznak létre. A vákuum felszippantja a bőrt, a külső hámot és akár a mélyebb szöveteket is a harangba. A vákuum erőssége egyrészt attól is függ, hogy milyen mélyen található a kezelendő szövet, az alkalmazás helyétől, valamint az izomtónustól vagy a faszciák denzitásától is.

A köpölyözés története

A köpölyözés egy olyan kezelési technika, melynek története egészen az ókori civilizációkba nyúlik vissza. A módszer első említése Kínából származik, ahol már 3000 évvel ezelőtt alkalmazták ezt a kezelést. A hagyományos kínai gyógyászat hiszi, hogy a köpölyözés serkenti a chi energia áramlását, mérsékli a vér és a chi stagnálását, valamint segít megújítani a jin és a jang egyensúlyát a szervezetben.

Az ókori Görögországban Hippokratész a fájdalomcsillapítás és a test méregtelenítésének eszközeként írta le a köpölyözést. Régészeti leletek bizonyítják, hogy hasonló praktikákat már az ókori Egyiptomban és Indiában is ismertek. Ónból és bronzóból készült köpölyharangok kerültek elő.

Reflexinger kontra reflexválasz

Hogy megértsük a terápia hatásának teljes kontextusát, elengedhetetlen a harangok által kiváltott reflexinger és reflexválasz közti különbség leírása.

A modern reflexterápia abból a feltételezésből indul ki, hogy a test a maga teljességében energetikailag és funkcionálisan össze van kötve. A reflexterápia lényege az az elmélet, hogy a bizonyos pontokra, zónákra vagy pályákra kifejtett hatás révén a szervezet teljes állapotát befolyásolni tudjuk. Tehát a kezelés ezen pontokon való alkalmazása hatással lesz a belső szervek vagy a távolabbi testrészek összehangolására.

Ez a terápia a 20. század elején jött létre, amikor William Fitzgerald, amerikai orvos továbbfejlesztette az ún. zónaterápiába. Fitzgerald a testet tíz hosszanti zónára osztotta fel, amelyek a fejtől a lábig haladnak. Minden zónának megvan a maga reflexpontja a talpon, amelyek az egyes szerveknek, illetve testrészeknek felelnek meg. Doktor Fitzgerald egyszerű eszközöket, például gumiszalagokat használt arra, hogy nyomást fejtsen ki az ujjakra vagy egyéb testrészekre.

Ezt a módszert Eunice D. Ingham, amerikai gyógytornász bővítette ki, aki részletesen feltérképezte a reflexpontokat. Hangsúlyozta, hogy a reflexpontokra kifejtett megfelelő nyomás javíthatja az energia áramlását, mérsékelheti a stresszt és segítheti a szervezet öngyógyító folyamatait.

Mindkét módszernek rengeteg követője van és új megközelítések keletkezésének adtak teret. Említhetjük például Ida Rolfot, Thomas Myerst, Tom Bowent, Jiří Jancát vagy a Pataky házaspárt. Ezen eljárások hatékonyságát manapság jelentős mértékben alátámasztják a funkcionális mágneses rezonancia segítségével nyert ismeretek és a faszciák tanulmányozása, amelyek folytonos 3D hálóként haladnak végig az egész emberi testen. A biomechanika, hormonszabályozás, illetve az izomfeszültség irányítása szempontjából is bizonyított a jelentőségük.

Hogyan működik a köpölyözés a reflexmechanizmusok szempontjából?

A vákuum a bőr, a külső hám és a felszíni faszcia mindkét rétegének tömörülését váltja ki. Továbbá az izmokat, aponeurózisokat és izomkötegeket körülvevő mély faszciák tömörülését. Nagyobb vákuum esetén az izmokra is hatással van.

A bőr leginkább autonóm és szenzitív innervációval rendelkezik és érintés-, hő- és nyomásérzékelőkkel van beszőve. Gazdagon behálózzák a kapilláris- és nyirokerek.

A mélyszövetek idegellátása főként szenzorikus és motorikus. Az izmokban izomorsók, az ínakban ínorsók találhatók, amelyek az izomfeszültséget szabályozzák. A mélyfaszcia bevonja az izmokat, csontokat és a szerveket. Körülfogja az ereket, az idegek tokját alkotja, valamint az agy- és a velőburkokkal is összeköttetésben áll. Hideg-, a rezgés-, a nyomás- és kemoreceptorok találhatók itt.

Milyen hatás vált ki tehát a harangok ezen szöveteken történő alkalmazása?

1. Fokozza a helyi vérellátást: A vákuum tágítja a vérereket és fokozza az adott hely vérellátását. Javítja a mikrokeringést, ami a sejtek jobb oxigén- és tápanyagellátását eredményezi, valamint felgyorsítja az anyagcsere hulladékanyagainak és a gyulladásmediátorok eltávolítását. A folyadékok mozgósítása és elvezetése mérsékli a duzzanatokat és az intersticiális nyomást a szövetekben.
2. Csökkenti a feszültséget a lágyszövetekben: Az intersticiális nyomás csökkenése a feszültségérzet megszűnéséhez, a fertőtlenített faszciák rehidratációjához és mozgathatóságuk javulásához vezet. A propriceptorokra való hatással együtt az izomspazmusok enyhülését eredményezi. Javul az izmok és a kötőszövetek rugalmassága, mozgóképessége. Pozitívan hat a propriocepcióra, jótékony hatással van az izomkoordinációra és az izomerőre.
3. Serkenti a nyirokkeringést: A nyirok egy folyadék, amely elszállítja a hulladék- és méreganyagokat a szövetekből és a szöveti folyadékból. Részt vesz az immunrendszer működésében. A köpölyözés hozzájárul a test méregtelenítéséhez azáltal, hogy javítja a nyirokdrenázst és felgyorsítja a káros anyagok kiválasztását.
4. Csökkenti a gyulladást és a fájdalmat: Egyes elméletek szerint a köpölyözés csökkentheti a gyulladást fokozó molekulák, mint például a citokinek és leukotriének szintjét, ezáltal segít enyhíteni a fájdalmat. Ezt a hatást a drenázs tökéletesítése és a sejtek közti szövetekben lévő nyomást növelő duzzanatok mérséklése révén biztosítja. Ez a hatás a krónikus fájdalomtól és gyulladásos betegségekben, mint amilyen az artritisz vagy a miofaszciális szindróma, szenvedő betegeknél különösen jelentős.
5. A köpölyözés és az autonóm idegrendszer: Az autonóm idegrendszer a tudatalatti testfunkciókat szabályozza, mint például a szívverést, légzést és az emésztést. Feltételezhető, hogy a köpölyözés befolyásolja a szimpatikus és a paraszimpatikus idegek közti egyensúlyt. A bőrben lévő erek simaizmainak sejtjein M3 muszkarinreceptorok vannak. Ezen receptorok acetilkolinnal, paraszimpatikus neurotranszmitterrel történő stimulálása vazodillatációhoz vezet, ez fokozza a véráramlást és segíti a szövetek táplálását.
6. A köpölyözés nyugalom, ellazulás és regeneráció érzetét kelti: Segít mérsékelni a stresszt és javítja az alvás minőségét a felszabadított szerotoninnak és melatoninnak köszönhetően. Amikor a test ellazult állapotban van, főként egy intenzív stimulálás után, egyenletes endorfinfelszabadulásra kerül sor, ami hozzájárul a kellemes közérzethez és mérsékli a feszültséget.
7. Köpölyözés és az izzadságmirigyek stimulálása: Az izzadságmirigyek tevékenységét a szimpatikumok irányítják és fontos szerepet játszik a hőszabályozásban, akárcsak a méreganyagok és ásványok felszabadításában. Ezáltal a köpölyözés szabályozza a homeosztázist és a méregtelenítést.
8. Kihat a hormonszabályozásra: A harangok alkalmazása csökkenti a legfőbb stresszhormon, a kortizol szintjét, amely gyulladást és fájdalmat válthat ki a testben. A kortizol szintjének csökkentése lehetővé teszi a test számára a hatékonyabb endorfintermelést, amelynek gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása van.
9. Az endorfinra és C-idegrostokra kifejtett hatás: A C-idegrostok a fájdalom által kibocsájtott jelek átviteléért és a válaszkörök szabályozásáért felelős idegrostok. Ezen rostok köpölyözéssel történő aktiválása jelentős endorfinfelszabaduláshoz vezethet.
10. Szervekre kifejtett reflexhatás: A köpölyöző kezelés hatása a reflexmechanizmusok is alapszik, az akupunktúrához, illetve az akupresszúrához hasonlóan. A hagyományos kínai gyógyászat szerint a köpölyözés a belső szervek működésének befolyásolására is használható specifikus pontok stimulálása révén.

Véraláfutások keletkezésének jelentősége és azok felszívódása: A köpölyözés apró petechiák és hematómák megjelenését okozhatja. A véraláfutást az apró kapilláris erek fragmentációja váltja ki. Ennek mérete a vákuum intenzitásával, de mindenekelőtt a vértokok diszfunkciójának, a vér stagnálásának és a hipoxia mértékével arányos. A hematómák felszívódása aktiválja az immunrendszert és serkenti a gyulladáscsökkentő citokinek termelődését, amelyek hozzájárulnak a környező szövetek regenerációjához.

Mikor alkalmazzák a köpölyözést?

A köpölyharangok alkalmazását leggyakrabban a váz-izom rendszer indokolja. Ez az eljárás nem bonyolult és kiváló hatása van az akut és krónikus izom- és ízületi fájdalmakra. Mivel könnyen hozzáférhetők, gyakran alkalmazzák őket íngyulladások, izomspazmusok és görcsök, illetve tarkó- és hátfájás esetén is.

A vákuumterápia reflexhatása pozitív hatással van a légúti megbetegedésekre is. A tüdő és a vastagbél pályájának pontjaira történő statikus alkalmazás esetén enyhíti a köhögést és segíti a megfázás kezelését. A bordaközti izmok dinamikus alkalmazással történő ellazításával és specifikus pontok stimulálásával enyhíthetők az asztma tünetei.

A vérkeringés hatékonyságának javítását a harangok alkalmazása révén gyakran felhasználják duzzanatok, keringési elégtelenségek és duzzanatokkal, gyulladással járó krónikus betegségek esetén. A fáradékonyságot és kimerültséget a krónikus stresszreakció okozhatja. A harangok alkalmazásával csökkenthető a kortizol szintje, ugyanakkor növelhető a szerotonin- és az endorfinszint a testben. A köpölyharangok egyes pontokra és a test specifikus területeire történő alkalmazása fokozza a teljes erőnlétet és vitalitást, javítja az emésztést és az alvást.

Milyen harangtípusokat ismerünk?

• Bambuszharangok: A harangok gyártására használt hagyományos alapanyag. Ezeket a harangokat évezredek óta használják. Felhevítve alkalmazták és tűz fölött sterilizálták őket.
• Kerámiaharangok: Egy további hagyományos harangtípus, amelyek intenzív vákuum létrehozását teszik lehetővé. Főzetek és kivonatok alkalmazására is használják őket. Használatuk a bambuszharangok használatához hasonló.
• Üvegharangok: Modern, többször használható és könnyen fertőtleníthető harangok. Kiválóan alkalmasak a forró és dinamikus köpölyözésre, véres köpölyök és kivonatok alkalmazására. Hátrányuk, hogy törékenyek. A nagy üvegharangot széles peremmel és kis nyílással a vákuum szabályozására, kompresszorra kapcsolva, nyirokdrenázsra használják az ún. vákuum-kompressziós terápia során. Itt erős vákuum van jelen, a hematómák keletkezése pedig nem kívánatos jelenség.
• Szilikonharangok: Modern harangtípusok, amelyek kíméletesek a bőrhöz. Puha, széles lekerekített peremük nem irritálja a bőrt, mint az üvegharangok esetében. Előnyük a vákuum jó szabályozhatósága. Azoknak a terapeutáknak alkalmasak, akik attól tartanak, hogy megégetik az ügyfeleket. Hátrányuk, hogy gyorsan elöregednek és viszonylag gyorsan elvesztik elaszticitásukat.
• Műanyag harangok: Könnyű köpölyharangok, amelyeknél a vákuumot szelep segítségével hozzák létre, a levegőt pedig pumpa segítségével szívják ki. Használatuk egyszerű, akárcsak a vákuumszabályozás. Hátrányuk, hogy törékenyek és gyorsan öregednek.

Milyen típusú köpölyözéseket ismerünk?

A különböző kultúrák eltérő eljárásokat használtak, amelyek a kivitelezés technikájában különböztek egymástól, ma pedig egyetlen módszernek a részeit alkotják.

• Statikus köpölyözés: A harang az alkalmazás teljes ideje alatt egy helyen marad. A bőr száraz vagy olajjal lágyított. Ez megakadályozza a kellemetlen bőrirritációt. A hagyományos kínai gyógyászatban használják a pályák egyes pontjain alkalmazva.
• Dinamikus köpölyözés: A harangot mozgatják a bőrön, ami segíti a szövetek ellazulását és nagyobb területek vérellátásának javítását. Nagyobb területekre alkalmas az izomfeszültség módosítására, a bőr, a hám és a faszciák ellazítására. Elengedhetetlen az olaj használata és a kezelt terület átmasszírozása a kezelést megelőzően.
• Száraz köpölyözés: A legáltalánosabb eljárás, amely során a bőrre száraz harangot helyeznek. Statikus és dinamikus köpölyözéshez is használható. A harangban a vákuumot alkoholba mártott korong égetésével hozzák létre, illetve puha harangra kifejtett mechanikus nyomással, esetleg szelepes harangoknál pumpa segítségével.
• Nedves köpölyözés: Köpölyözéshez gyógyteát vagy kivonatot alkalmaznak, miközben a vákuum forró vagy hideg módszerrel is kialakítható. Ez a módszer sok kultúrában hagyományosnak mondható, viszont egy technikai szempontból igényesebb alkalmazási módról van szó.
• Véres köpölyözés: Gyakran alkalmazzák a hagyományos kínai gyógyászatban a stagnáló folyadékok és vér eltávolítására. Alkalmazás előtt a bőrt megpaskolják „szilvavirág” kalapácstűvel. Ezt követően a vákuum a szövetekből néhány milliliter vért szív le.

A köpölyözés ellenjavallatai

Bár biztonságos eljárásról van szó, léteznek olyan helyzetek, amelyekben a köpölyözés alkalmazása nem javasolt.

• Bőrbetegségek: ekcéma, kiütések, nyílt sebek. Nem árt az óvatosság száraz és irritált bőr esetén. Hisztamin-intolerancia esetén ajánlott a kezelést előre kipróbálni.
• Véralvadás: véralvadási problémák esetén fokozott óvatosságra van szükség, mert masszív véraláfutás keletkezésének veszélye áll fenn.
• Terhesség: egyes testrészeken nem alkalmazható. A hagyományos kínai gyógyászat feltünteti közvetlenül azokat a pontokat, amelyeken terhesség alatt tilos a köpölyözés.
• Daganatos megbetegedések: nem egy abszolút ellenjavallatról van szó, de elengedhetetlen az orvossal való konzultáció.

Utószó

A köpölyözés egy komplex kezelési módszer, melynek az idegrendszerre és a lágyszövetek regenerációjára kifejtett hatása egyelőre nincs teljesen tisztázva. Számos elméleti modell és gyakorlati tanulmány létezik, amelyek támogatják használatát, gyakorlati szakemberek naponta használják ezt a terápiát egyértelmű üzenettel – a köpölyözésnek valóban vannak pihenésre és regenerációra kifejtett jótékony hatásai, amit mindenki, aki kipróbálta ezt a terápiát, alátámaszt.

Szerző:
Dr. Petr Štourač
FyzioArt Klinika, Brno
www.fyzioart.cz